Az emlékverseny kifejezésben mindig van valami szomorú, valami olyan, ami nem a sport önfeledt örömének sajátja. Különösen igaz ez, ha egy tragikusan fiatalon elhunyt sportolóról van szó. Attila 10 éve hagyott itt bennünket, betölthetetlen űrt hagyva maga után. Kezdeményezésünk nem pótolhatja hiányát, de talán méltó módon emlékezik meg róla, a sportolóról.

A ma versenyző ifjúsági korú gyerekeknek Attila – sajnos – történelem. Az általa nyert relikviák előtt fejet lehet hajtani, tisztelni az elért eredményeit, de nem tudhatják, hogy ki is volt a Máriahalomról indult tehetség, aki a KSI sportolójaként vált válogatott pingpongossá.

In memorian Pósfai Attila

Pósfai Attila

 

Mi ennél többet szerettünk volna. Legyen az ő pályája üzenet. Arról, hogy alázattal, akarattal minden elérhető: siker és barátság, elismertség és emberi tartás egyaránt! Zwickl Dániel levele a megnyitóra:

Tisztelt Szervezők, Sportbarátok, Kedves Gyerekek, Kedves Attila!

Először is nagyon sajnálom, hogy ezen a nemes napon, ezen, az Attila emlékére szervezett versenyen nem lehetek ott, külföldi elfoglaltságom miatt. Lélekben és szívemben viszont teljesen itt vagyok köztetek! Még sose írtam vagy mondtam hasonló beszédet, de engem is ért már hasonló tragédia életemben. Édesanyám 7 éve hagyott itt minket, ezért érzem és tudom, amit Attila családja érez. Ráadásul, Attilához engem is szoros szálak fűztek. De én itt nem szomorkodni, hanem boldogan emlékezni szeretnék, mert szerintem Attila is ezt szeretné. Hogy ma- Rá gondolva-, Ti gyerekek boldogan, felszabadultan, egymást tisztelve, a fair play szellemében játszatok és élvezzétek ezt a csodás játékot, amit pingpongnak hívnak. Elmesélnék egy rövid történetet, ami engem legjobban köt Attilához:

Első serdülő Európa bajnoki címemet párosban, Norcia városában szereztem, ez volt életem első igazán nagy sikere. És ezt nagyban Neki köszönhetem. Már csak én voltam versenyben, és Ő jött velem beütni többször is. Olyan lelkes volt, és olyan elánnal segített nekem már beütésnél, mint addig életemben senki. Folyamatosan figyelt rám, tanácsokat adott, egy pillanatra se engedte, hogy lankadjon a figyelmem. `Mozogjon a lábad, figyelj végig, előre, falsot, gyerünk tovább, még egy`- bíztatott folyamatosan! Közben feladatok talált ki, én meg követtem utasításait. Csodálatos volt érezni azt az átható, szívből jövő figyelmet, szeretetet amit akkor ott kaptam tőle. A beütés adta lendülettel nyertünk párosban, majd együtt ünnepeltük a sikert, ő is úgy mintha a sajátja lett volna. Mert az övé is volt! Nagyban az övé volt a siker, nekem csak azt kellett tennem, amit mondott.

Kedves gyerekek, fogadjátok meg Ti is Attila tanácsait `Mozogjon a lábad, figyelj végig, előre, falsot, gyerünk tovább, még egy`, játszatok és élvezzétek ezt a csodás sportágat, amit Ő is annyira szeretett!

Remélem, hogy a versenyből hagyomány lesz és Attila emlékét méltóan őrizzük majd együtt minden évben, ígérem rám mindíg számíthattok!

Legyen szép és vidám napunk együtt, sokat gondolok majd Rátok ezen az emlékezetes napon!

 Sportbaráti üdvözlettel:  Zwickl Dániel

2012. október 13. Ochsenhausen

A versenyt a frissen felújított a tatai Eötvös Sportcsarnokban rendeztük meg, ahol 10 asztalon ideális körülmények között versenyezhettek az ifjú reménységek. Bár voltak, akik az utolsó utáni pillanatban visszaléptek a versenytől, mégis nívós mezőny gyűlt össze a tíz órai kezdésre.

Az Eötvös Aréna

A női párosok mezőnyét a Veszprémi Egyetemi SC uralta. Az ifjú hölgyek nemcsak játéktudásukkal kápráztatták el a szakértő közönséget!

Ügyesek és szépek

A fiú párosok is veszprémi győzelmet hoztak. Szerencsére Barassó – Zenyik pár révén hazai éremnek is örülhetett a megyei publikum.

Érmes párosok

A leány egyes érmei a fővárosba kerültek. A kiegyenlített küzdelemre utal, hogy a 4 közé csak sorsolással lehetett eldönteni az egyik csoportból való bejutást. A sors furcsa fintora, hogy a sérülésből, műtétből lábadozó, és egész nap hősiesen küzdő Vas megyei Nagy Rékától fordult el a szerencse…

Lányok a képzeletbeli dobogón

A legnívósabb küzdelmet a fiú egyes versenyszáma hozta, ahová a legjobb 8-ba való kerülésért is nagyon kellett tudni játszani. Végül itt is Kramarics Gergő kezét emelték a magasba, ki megérdemelten lett a torna legjobb játékosa.

Harcosok klubja

A Pósfai-család által felajánlott Komárom-Esztergom megye legeredményesebb játékosa címet a Tatai AC játékosa, Barassó Máté, szerezte.

Komárom-Esztergom legjobb utánpótlás korú játékosa 2012

A versenyt megtisztelte jelenlétével Frank Béla, 1980. év Felnőtt Egyéni Magyar bajnoka, a 2012. évi Veterán Világbajnokság 3. helyezettje is, akitől a helyezettek megkapták az érmeiket és a kupákat.

Szigorú, szakmai szemmel! 🙂

Végezetül szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik nélkül nem tudtunk volna ilyen színvonalú rendezvényt szervezni és lebonyolítani:

Agócs József ( Közép-Dunántúli régió ) – főbíró

Takács Jenő ( KEM-ATSZ ) – versenybíró

Lakatos Gyula ( KSI )- kupák, ajándékok

Laczkó Tamás ( JOOLA ) – asztalok

Adamik György ( Tardos Hegylakók ) – térelválasztók

Szombathy Sándor ( Tatai AC ) – oklevelek

Tatai AC Asztalitenisz Szakosztálya ( Bíró Gabriella, Dániel Veronika, Dávidházy Piroska, Pósfai Zsolt, Senkál Lajos, Balogh Miklós, Takács Jenő ) – a verseny szervezése és lebonyolítása.

Fotók:

https://picasaweb.google.com/108580335061489456686/20121014PosfaiAttilaEmlekversenyTata?authuser=0&authkey=Gv1sRgCIDc_JnLn9DEvQE&feat=directlinkhttp://www.google.hu/#5799260667020973906

EREDMÉNYEK:

jegyzőkönyv_ifi_fiú_egyes

jegyzőkönyv_ifi_fiú_páros

jegyzőkönyv_ifi_leány_egyes_döntők

jegyzőkönyv_ifi_leány_páros